2016. már 21.

Harmadik Fejezet: A követő

írta: Vaufakisz
Harmadik Fejezet: A követő

A kutyabaszó

 

Harmadik fejeztet:
A követő
 
Takács úr az ötvenes évei elején járt, nős két gyerekkel, középiskolai fizikatanárként dolgozik, és mellesleg hobbitőzsdés, a családi megtakarításokat próbálná fialtatni a Budapesti Értéktőzsdén. Mondjuk ki, nem sok sikerrel, bár ezzel nem igazán dicsekedik a családi körben. 2011 óta a valóságban csak azt számolgatja, hogy az OTP részvények árfolyama éppen hánytíz százalékkal van a 6273-as bekerülési árfolyamához képest. A legutolsó ismeretei szerint éppen mínusz 38,45. Elmondhatjuk tehát, hogy Takács úr nem éppen egy Warren Buffet, na de ki az… Gyakran olvasott híreket az interneten, és így tett azon a bizonyos szombat reggel is, amikor egyedül volt otthon. Azaz nem teljesen egyedül, Fifi a család mopsz kutyája is otthon volt. A felesége, és a gyerekek is elutaztak az apósáékhoz Ceglédbercelre. Egyszer csak megakadt a szeme egy bejegyzésen. „A lakótelepi kutyabaszó” Kíváncsiságból rákattintott, és elkezdte olvasni a betöltődött történetet.
„Az idei március 15-én szokatlanul hideg és ködös volt az idő a városban. Szürke köd gomolygott a lakótelep házai között, és hiába volt reggel fél hét, minden kihalt volt…”
 
Rögtön egy mopsz megerőszakolásával indított a történet. Takács úr, mint mopsztulajdonos (bár a mopsz a gyerekeké volt, most már inkább rájuk szülőkre hárul) felháborodott és elmerengett micsoda beteg állalt lenne képes ilyesmire. És olvasott tovább. Először egyre jobban elborzadt a kutyabaszó rémtettein, de a végére tudat alatt felpiszkálta benne a kíváncsiságát, és a vágy parazsát a kutyabaszó eseménydús szexuális élete. A sajátja ugyanis régóta, több éve nem létezett, hála a feleségének, aki már nem volt hajlandó mutatni semmi hálószoba-aktivitást évek óta. És akkor a mopsz szörtyögve bejött a szobába.
Ki tudná meg? – gondolta Takács úr. – Senki!
És elrohant, hogy a fiókjából előkapja azt az öt éve vásárolt óvszercsomagot ami azóta ott árválkodott bontatlanul, és feltépte.
Majd elkapta a számítógépasztal körül tébláboló mopszot, mögé térdelt és kissé bizonytalanul a meredező nemi szervére rántotta.
Aaaaaaaaaaaaaahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh!
A hetedik menyország kapuja tárult fel előtte. A mopsz vadul rángatózott, ficánkolt, először el is szabadult, úgy kellett visszarángatni. Utána is vadul rázta és dobálta magát. Takács úr nem is bírta sokáig, talán még egy percig sem. Nem volt egy hosszú menet. (Hááát igazándiból fél perc sem lehetett…)
A mopsz kikacsázott a konyhába, Takács úr meg lerogyott a fotelba.
A hosszú nélkülözéssel teli évek után egy új világ, a korlátlan élvezetek világa tárult fel előtte.
Ez a kutya a szexuális élvezetek csimborasszója. – gondolta. – Egy nő sehol sincs ehhez képest. Ez a földöntúli élvezet….Itt van a mopsz, ami mindig kéznél lesz. Micsoda szűk pinája van. Kell a francnak ezek után az Erika…. Amikor csak akarom….
Azután elégedetten elnyúlt a heverőn, és a TV-t kapcsolgatta, közben pedig eleresztett egy-két jó recsegős fingot, égnek tartott bal lábbal. Majd újból átolvasta a lakótelepi kutyabaszó történetét, ismét óvszert bontott, felnyalábolta a konyhában pihenő kutyát, visszacipelte a szobába, és ismét a magáévá tette. Az élvezet ismét leírhatatlan volt. Sehol nincs egy nő a kutyához képest – gondolta, miközben újból belemerítette a faszát a kutyába. Ezúttal már szakszerűbben fogta meg, most nem tudott eliramodni a mopszli, hiába rángatózott és dobálta magát.
 
Elégedetten dőlt el az ágyon utána.
- Kétszer! Egy nap alatt kétszer! Egy igazi bika vagyok! – kiáltotta az üres lakásnak.
 
Estefelé megjött a feleség a gyerekekkel. És a botrány hamarosan ki is tört. Pedig a mopsz nem beszélhetett. Figyelmetlen volt. A használt óvszereket a szemetesbe dobta, és szinte azonnal lelepleződött. Az asszony ordibált, elmondta minden szemét kurvapecérnek, aki kurvákat hurcol a lakásba. Szerencsére a kutyára nem gyanakodott. Takács úr is visszavágott (és kapva kapott az alkalmon, hogy nővel gyanúsították meg, és nem a mopszlival) és hatalmas perpatvar kerekedett válogatott sértegetésekkel. Válóper kerekedett, Takács úr nem túl jól jött ki belőle. Épp csak tudott magának venni egy panelt egy tízemeletesben. (Ehhez el kellett adnia az otp részvényeit is, tetemes veszteséggel.) És a mopsz nem lehetett az övé. Így kiforgatta az a rohadék kurva!
 
Természetesen első dolga volt beszerezni egy szuka mopszot. Csak sajnos mivel kölyökkutya volt, úgy döntött, hogy vár egy évet. Óh, még egy év nélkülözés és koplalás! Persze addig idomította a kutyát. Rendszeresen nyúlkált neki ott lent, meg dörzsölődött hozzá közösülést imitálva. Egyszer, amikor a mopsz nagyon lefetyelni akart, elfeküdt, felkapta a kutyát és odahúzta a fejét a péniszéhez. És a mopsz gyors nyelvcsapásokkal nyalni kezdte, és csak csinálta, amíg Takács úr akarta. És Takács úr általában a végkifejletig akarta. Utána a mopszli ráadásul szörtyögve fel is nyalt mindent. Így az év hátralévő része gyorsabban telt, hogy néha „leszopta” a mopsz. És egy hosszú év után végre elkezdhette élvezni a kutyatartás gyümölcsét, és végre felhúzhatta a kis dögöt. Minden nap. Minden reggel és este. Naponta kétszer. Takács úr egy igazi bika! Az volt ám csak az igazi élet!
- Mi a nő? Csak felesleges körítés a pina körül. – mondogatta állandóan a régi viccet. (Legtöbbször a kutyának, közösülés után.)
De ő azért nem volt olyan vadállat, mint a kutyabaszó. Ő gyengéd volt a mopszhoz, már amennyire lehetséges ez. Nem esett úgy neki vadállat módra, ő a komótos dugásokat kedvelte. A mopszli fent aludhatott az ágyban is, így ráadásul mindig kéznél volt. Etette, sétáltatta. Még erotikus kutyaruhát is vett neki, rózsaszínű balettos tüllszoknyát, és nyakba akasztható melleket is kapott.
 
Így éldegélt Takács úr, elégedetten. Egyedül két dolog zökkentette ki a lelki világából. Egyszer egy óvatlan pillanatban egy kanos husky bezavarta a lomposát az ő kis mopszlijának egy esti sétáltatás alatt. A Tunit nevű husky gazdája nem is igazán értette, mitől akadt ki ennyire ez a fickó.
A másik dolog már sokkal komolyabb volt.
Egy júliusi este a kutyasétáltatás után a postaládájához ment szokás szerint, és merengve nézte át a leveleket, közben a pár perc múltán esedékes kutyaszexről ábrándozott már a kis mopszlival. A mopsz ezalatt szörtyögve a liftajtóhoz kacsázott, ami kinyílt, a kutya bement és már záródott is az ajtó. Valaki volt a liftben.
- Hóóóóóólololo….. – hallotta Takács úr a liftből, ahogy az felfelé indult.
Ez nem lehet igaz! – gondolta. – Ő nem lehet, pont ő! Éppen itt és most! A rohadék szemétláda megbassza az én kutyámat!
És nekiállt rohanni felfelé a lépcsőházban. A nyolcadikon már hallotta a mopszli kaffogását.
- Meg nem merd baszni te rohadék! – kiáltotta, és zihálva gyorsabbra kapcsolt. A tizediken vannak!
 
Mire lihegve felért a tizedik emeletre az ismeretlen lement a lifttel. Mit is gondolt, majd megvárja. Jól csőbehúzták! A mopszli a lábai előtt kevergett, nem mondta mi történt a liftben, de a belőle szivárgó sperma beszédesebb volt ezer szónál…
 
Takács úr eszeveszetten tombolt az otthonában. Az a rohadék állat megkúrta a kutyáját! Az Ő saját kutyáját. És ő tehetetlen volt, semmit sem tudott tenni, hogy megakadályozza. Ezek után nem is volt gusztusa a kutyaszexhez aznap este. Ez után a mocskos állat után nem! Jó alaposan lecsutakolta a mopszot többször is, hátha így lemoshatja a gyalázatot. És feszülten várt. Éppen csak levitte a mopszlit a lépcsőház elé a dolgát elvégezni. Minden és mindenki, lakók, járókelők, boltba igyekvők gyanúsak voltak neki. Bárki lehet a kutyabaszó. És most lehet, hogy az ő mopszlijára vadászik. De abból nem eszik. Többet nem, úgy bizony!
 
És szinte azonnal, két nap múltán, egy csütörtöki napon, úgy látta, hogy visszavághat a kutyája megerőszakolójának.
Egy kollegája közeli zártkerti telkére volt hivatalos a tanári kar néhány tagja, köztük Takács úr is egy kis déli pörköltfőzésre. Mivel nyári szünet volt, ráértek. Takács úr hamarabb elindult haza, nem sokkal ebéd után, így egyedül ment le a buszmegállóba kicsit kapatosan az elfogyasztott koccintós vörösbortól, hogy visszainduljon a városba. És akkor:
Kaff! Kaff! Kaff! Kaff! Kaff! Kaff!!!
Egy spániel ugatott rá egy kerítés mögül. Ó, egy szegény öreg spániel, kopottas öreg spániel.
A telken álló házat láthatólag lakták, és az egyik szomszéd telken is egy nagyobbacska ház állt, a többi kis hétvégi telek. Sehol senki.
Csak ez lehet az! Ez az a kutya. A vén spániel, amit baszik. – gondolta Takács úr, és nem mérlegelt, nem gondolkodott, csak a mopszán esett sérelem miatti bosszú járt a fejében, úgyhogy átugrott a kerítésen, megragadta a meglepődött spánielt, lefogta, és a faszára húzta. Nem gondolkodott, a sértettség és a harag vörös és fekete izzó szaténlepelként borult az ítélőképességére, és fel sem merült benne, hogy téved, ez nem az a spániel, és egyáltalán ez nem is az a település, és ő egy rossz házba megy be, s a bukás oly közel van.
Ohhh, nem semmi dög, és hogy ficánkol. – gondolta Takács úr, és elkurjantotta magát, miközben a spániel hangosan nyüszítve ugatott és vonaglott.
- Hóóólololololoj! Hóóólolololoj!
Ekkor rohant elő a kutya gazdája, és a felesége a házból, és látták, amint egy ötvenes férfi a bejárat előtt hágja a hűséges kutyájukat. Ordítoztak és nekiestek, a fickó jól elverte egy gereblyenyéllel, a nő meg kihívta a rendőröket, akiknek az érkezéséig visszatartották Takács urat. A kálváriája elkezdődött.
Őrizetbe vették, meghurcolták, megalázták és megszégyenítették. Mindenki megtudta. A kollégái (az állását természetesen elvesztette), a diákok az iskolából, a szomszédok, a volt felesége és a gyerekei is. A sértett eb gazdái szemtanú-vallomása alapján (úgy vallották, azt kiáltozta „hóólololololojj) kapcsolatba hozták több kutyaerőszak bűnüggyel is, és bűnösnek is találtatták. Ó szegény Takács úr, a kutyabaszó követője, miért is gondoltad, hogy ez az a spániel, a kopottas öreg spániel. Hiszen annyi van belőlük. A mopszát menhelyi gondozásba vették, egy Baracskán élő kutyabarát fogadta be később. A sors iróniája, hogy a kis mopszli így ismét Takács úr közelébe került, aki szintén e település börtönében kezdte meg a két és fél éves büntetését.

 

 VÉGE

Szólj hozzá

kutya mopsz szobakutya kutyabaszó takács úr