2016. már 21.

Második fejezet: A palotapincsi

írta: Vaufakisz
Második fejezet: A palotapincsi

A Kutyabaszó

Második fejezet:
  A palotapincsi
 
Horváthné Etuska a könyvelési osztályon dolgozott a cégnél és 55 éves volt. Bár mindenki Horváthnénak hívta, Etuska már 4 éve elvált Horváth úrtól, a férjétől. Egyedül élt, azaz mégsem teljesen egyedül, mert volt egy 9 éves palotapincsije, Lulika. Lulika gyakori beszédtéma volt nála. Az irodatársai, és a szomszédos irodák dolgozói is gyakran hallottak a kis palotapincsiről. Volt akiket érdekelt, néhányan csak udvariasságból hallgatták, de egyvalakinek a pénzügyi osztályról (régi jó ismerősünknek a kutyabaszónak) egészen más gondolatok jártak a fejében. Szegény Etus, ha tudta volna, hogy a férfi a szomszéd irodában miről ábrándozik, amikor megemlíti Lulikát. És egy októberi reggelen, két évvel a mopszos affér előtt cselekvésre adta a fejét. Tudta a kolléganő lakcímét. Lakótelep, tízemeletes házakkal, úgy negyed órára tőle.  Már egy hete figyelte a „munkaruhájában” a koszos hosszú csimbókos parókában, és a koszlott ruhákban. Az esti órákban sikerült elkapnia Lulikát, amikor az előreszaladt, és befordult a ház oldalánál. Gyorsan szatyorba vágta, és felszívódott a sötétben. Szegény Etus teljesen pánikba esett a kis házikedvence elvesztésekor. Másnap a cégnél mindenkinek elmesélte, hogy eltűnt a Lulika, végig is telefonálta az összes menhelyet, de semmi eredmény. A kutyabaszó magában jót somolygott, persze ő tudta, hogy a palotakutya nagyon is megvan, pont ott, ahol a reggeli erőszakolás után hagyta, a fürdőszobájában pórázával a radiátorcsőhöz kötözve. Miután hazaért viszont támadt egy ötlete. Ismét erőszakkal a magáévá tette Lulikát, és ezúttal hangfelvételt is készített.
Majd lesétált egy nyilvános fülkéhez.
 
Etusnál este csöngött a telefon. Etus abbahagyta a Fókusz nézését, és felvette.
- Hallo, Horváthné. – szólt bele a készülékbe.
- Lulika, Lulika, fenékszagú kutyika! Kutyika, kutyika, faszomon a Lulika! – verselt bele valaki elváltoztatott hangon a telefonba.
- Mi van? Ki maga? – lepődött meg a nő.
- Lulika, Lulika, nálam van a kutyika!
- Magánál van a kutyám? Azonnal adja vissza a kutyámat maga rohadék szemétláda! – rivallt bele Etus a készülékbe.
- Ne merje kutyának hívni ezt a picsanyaló dögöt! – dörrent rá a férfi. – Mondja azt, a picsanyaló dögömet! Azt mondja, kérem vissza a picsnyaló dögömet, hogy továbbra is kinyalathassam vele a reves pinámat!
- A kurva anyáddal szórakozzál! Megtudom, hogy ki vagy és nagyon megbánod te rohadék!
- Megmondtam, mondjad, kérem vissza a picsnyaló dögömet, hogy továbbra is kinyalathassam vele a reves pinámat!
- Az anyádat azt! Azonnal add vissza a kutyámat mert különben..
- Különben mi a fasz? Akarod, hogy most azonnal megbasszam ezt a kis dögöt?
- Hozzá nem merj nyúlni a kutyámhoz mert…
- Mert? – kérdezett vissza a kutyabaszó, és lerakta a kagylót.
 
Másnap a cégnél persze ő is szörnyülködve hallgatta az esetet, hogy egy pszichopata rabolta el szegény Lulikát. Belülről majd szétvetette a nevetés. Szegény Etuska viszont rettenetesen maga alatt volt, hogy a kutyája egy őrült karmai közé került. Még a rendőrségre is telefonált, de nem tudták ők sem sok mindennel kecsegtetni.
Azután este nyolckor ismét csöngött a telefon. Ismételten a kutyabaszó volt, aki ezúttal egy másik fülkéből telefonált.
 
- Akkor megbaszom a kutyádat ahogy ígértem, te meg kénytelen leszel tehetetlenül végighallgatni! – recsegte bele a telefonba.
- Azonnal fejezze be, és adja vissza….
A kutyabaszó bekapcsolta a lejátszóját, és elindult az előző nap felvett kutyaerőszakolás hangfelvétele.
- Rohadt büdös dög, adok én neked! – lihegte bele a férfi a telefonba, és a hangszórót is a kagylóhoz tartotta, bejátszva a palotakutya vinnyogását. – Már baszom is a kutyádat! – tette hozzá.
Etuska csak sivalkodott, ordibált, káromkodott, fenyegetőzött, könyörgött.
- Azonnal hagyja békén a kutyámat. – ismételgette azután.
- Mondom nem kutya, hanem picsnyaló dög! – válaszolt a kutyabaszó egy idő után. – Ha vissza akarod kapni azt kell tenned amit mondok. Dolgozik egy pletykás hülye picsa ismerősöm a cégednél, úgyhogy mindenről tudni fogok! Akkor mondom: Holnap pont 10:15-kor levekőzöl félmesztelenre, és a folyosóra mész rohangálni. Közben a karjaiddal úgy csapdosol mintha szárnyak lennének, és azt kiáltozod, hogy lululululú, lululululú! Megértetted? Különben elbúcsúzhatsz a kis dögtől.
Ezzel lerakta a kagylót.
Izgatottan várta a másnapot, vajon tényleg megteszi-e ez a hülye tyúk.
 
Csalódnia kellett. Etus felháborodva mesélte mindenkinek a történetet a cégnél (a megerőszakolási rész kivételével, arról szemérmesen hallgatott, biztosan szégyellte ezt a gyalázatot), és igyekezett kitalálni ki az a kollegina, aki ismerheti ezt a szörnyeteget. Mindhiába. Álmában sem sejtette, hogy a tettest a szomszédos pénzügyön kell keresni.
Este újból telefonált. Természetesen ismét egy új telefonfülkéből.
 
- Elmaradt a kis délelőtti produkciód! Ezért megint megbaszom a kutyádat büntetésből. Holnap pedig pontban este hatkor lemész a Tescoba meztelenül és…
Itt Etus félbeszakította a kutyabaszót, és egy jókora szitokáradat után a rendőrséggel kezdett el fenyegetőzni, hogy már nyomoznak utána.
A kutyabaszó lerakta a készüléket.
 
Miután újból megerőszakolta a palotakutyát, kivitte egy város széli kiserdőhöz, és ott kikötötte egy akácfához, majd otthagyta. Egy hét múlva Etuska kapott egy levelet, benne csak egyetlen fotó volt. A kis Lulika egy péniszen…
 

VÉGE

  

Szólj hozzá

kutya palotapincsi szobakutya palotakutya kutyabaszó